Legutóbb frissítve: 2024. január 1.
Minden, amit a nyugdíjbiztosításokról 2024-ben tudni érdemes.
Gyakorlati információk egy helyen, szakértőktől. Mi a nyugdíjbiztosítás?
Milyen típusai vannak? Hogyan működik? Melyek az előnyei és hátrányai?

Az utóbbi években rengeteget lehetett hallani a nyugdíjbiztosításokról és rendszeresen a figyelem középpontjában voltak.

Ez nem is véletlen, hiszen jelenleg a nyugdíjbiztosítás legnépszerűbb nyugdíj-előtakarékossági forma és évről évre aktívan terjed tovább az ügyfelek között.

A népszerűségnek azonban átka is van.

A kereslettel párhuzamosan ugyanis a kínálat is rohamosan növekszik a nyugdíjbiztosítások területén (jelenleg közel 70 módozat érhető el!), így egyre nehezebb eligazodni közöttük és különböző szolgáltatási feltételeik között.

Ráadásul a tévhitek és a félreinformáltság is itt a legnagyobb.

Ebből a célból készítettük ezt a Nyugdíjbiztosítás Kisokos-t, amelyet folyamatosan frissen tartunk, hogy egyetlen oldalon tartalmazzon minden olyan lényeges információt, amely az átlagember számára hasznos lehet.

Az alapoktól kezdve bemutatjuk, hogy pontosan mi is a nyugdíjbiztosítás, hogyan működik, mik az előnyei, hátrányai, milyen kritikák érték és mennyire igazságosak ezek a kritikák, mik a legújabb változások bennük, valamint végül, hogy egyáltalán érdemes-e nyugdíjbiztosítást indítanunk és hogyan tehetjük ezt meg.

Mint láthatjuk, számos témát fogunk érinteni, úgyhogy ne is szaporítsuk tovább a szót, vágjunk bele!

Mi is pontosan a nyugdíjbiztosítás?

Mint minden gyakorlati útmutató esetén, a Nyugdíjbiztosítás Kisokosnál is fontos először egy rövid elméleti kitérővel kezdenünk.

Ugyan ez a legkevésbé gyakorlatias és izgalmas rész, mégis hasznos, ha előbb tisztába jövünk az alapokkal, mielőtt belefogunk a bonyolultabb kérdések tárgyalásába.

Nyugdíjbiztosítás és nyugdíj megtakarítások

A nyugdíjbiztosítás egy speciális, nyugdíj-előtakarékossági számlán vezetett életbiztosítás.

A nyugdíjbiztosításról dióhéjban

A nyugdíjbiztosítás egyike a magyar állam által hivatalosan is elismert és támogatott 3 nyugdíjcélú megtakarítási típusnak: Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP), Nyugdíjbiztosítás, Nyugdíjelőtakarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíjbiztosítás az elsősorban megtakarításként használt modern életbiztosítási konstrukcióknak egy speciális, kifejezetten nyugdíjcélú változata.

Nyugdíj-megtakarításunk egy saját névre szóló, egyéni megtakarítási számlán gyarapodik, ahol különböző befektetési alapok formájában pénzintézetek kezelik befektetett pénzünket.

Ezek a pénzintézetek üzleti alapon működnek, gyakran nemzetközi hátterük van és az államtól teljesen függetlenek.

Ráadásul jogilag elsősorban életbiztosításnak minősül, így az itt gyűlő nyugdíj-előtakarékosságunkhoz se az állam, se a NAV nem férhet hozzá.

Szintén egyik fő előnye annak, hogy biztosítón keresztül gyűlik a pénzünk, hogy eltérhet a szerződő és a kedvezményezett személye, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ez az egyetlen megoldás, ahol akár a KATA-sok is igénybe vehetik az adójóváírást.

Nyugdíjbiztosítás fogalma

A nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzésére 2014.01.01.-től a nyugdíjbiztosításokra is jár már az állami adó-visszatérítés és ennek szabályozására bevezetésre került az SZJA törvényben a nyugdíjbiztosítás pontos definiálása.

Ebbe a fogalomkörbe kizárólag az alábbi sajátosságokkal rendelkező életbiztosítások tartozhatnak:

  1. A megtakarítási életbiztosítás szerződése konkrét lejárattal rendelkezik, amely a szerződéskötés napján aktuális nyugdíjkorhatár elérésének időpontja.
  2. Az alábbi események bármelyikének bekövetkeztekor szolgáltat:
    • nyugdíjba vonulás, vagy
    • szerződésben rögzített lejárat (lásd 1.-es pont), vagy
    • 40%-os rokkantság megállapítása, vagy
    • biztosított lejárati idő előtti elhalálozása

Magyarra fordítva tehát lényegében mindössze annyiban tér el a hagyományos életbiztosítási megtakarításoktól, hogy fix futamidőre kerül megkötésre és már a megkötés pillanatában rögzítésre kerül a nyugdíjcél.

Emiatt tehát látható, hogy habár 2014 óta léteznek nyugdíjbiztosítások, ez elsősorban jogi formalitás. Az alapjául szolgáló életbiztosítási megtakarítások már az 1990-es évek közepe óta elérhetőek hazánkban.

Ez rendben, de miért is jó nekünk, ha vállaljuk ezeket a megkötéseket?

Mert ilyenkor az éves befizetés +20%-ának megfelelő értékben adó-visszatérítést kapunk közvetlenül a megtakarítási számlánkra (max. évi 130.000 forintot). Nyugdíj-Előtakarékosság Kalkulátorunkkal pedig tisztán látható, hogy ez 10-20 éves távlatban nem kevés pénz, akár több millió forintot is jelenthet.

Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?

Mit kell tudni a nyugdíjbiztosításokról?

Most, az elméleti alapok tisztázása után nézzük meg a gyakorlati tudnivalókat a nyugdíjbiztosításokról.

A következőkben bemutatjuk, pontosan hogyan is működik egy nyugdíjbiztosítás, milyen fajtái vannak, hogyan kerül befektetésre a pénz, mik a hozzáférési szabályok és milyen költségekkel számolhatunk.

Nyugdíjbiztosítások kettő típusa

Ugyan számos különböző nyugdíjbiztosítás létezik, felépítésüket tekintve két hivatalos változata létezik:

1. Hagyományos nyugdíjbiztosítás

A megtakarításokkal egybekötött életbiztosítások régebbi változata az ún. hagyományos nyugdíjbiztosítás.

E típusú megtakarításokra a biztosítók egy fix kamatot garantálnak, amelyet mindenképpen megkapunk a lejáratkor. Jellemzően emiatt egy fix lejárati összeg is szerepel a biztosítási szerződésben.

Ezen felül extra hozamokra is szert tehetünk, ugyanis amennyiben megtakarításunkkal a biztosító saját maga is extra hozamokra tesz szert, akkor az így elért eredmények 80-90%-át jóvá fogja írni számlánkra.

Ez elméletben jól hangzik ugyan, azonban jó, ha tudjuk: a biztosítók nem szeretik a kockázatot.

Márpedig ha a biztosító számunkra egy hozamot garantál, akkor valószínűleg ő sem fog kockáztatni és valami nagyon biztonságos – és alacsony hozamot ígérő – befektetésben fogja tartani a pénzünket.

Tehát ne várjunk túl sok extra hozamot megtakarításunkra.

Szintén fontos tudni, hogy ezekre a nyugdíjbiztosításokra immár ugyanúgy vonatkoznak a unit-linked biztosításokra vonatkozó költség bemutatási előírások, így ezentúl már nem szükséges manuálisan kiszámolni a költségeket, hanem ezek is könnyedén megtekinthetők.

2. Befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások egy ennél modernebb konstrukciót jelentenek.

Itt már nem kapunk fix kamatot, hanem mi dönthetjük el, milyen mértékű kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni és milyen típusú értékpapírokban tartjuk a pénzünket.

Jellemzően biztosítónként 10-20 különböző befektetési alap közül választva (akár többet is választhatunk egyszerre) tetszőlegesen összeállíthatunk egy olyan befektetési portfóliót, amely egyszerre jelent biztonságot és korrekt hozamokat.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Minden egyes befizetésünkből levonásra kerülnek a költségek, majd befektetési jegyeket, ún. befektetési egységeket kapunk pénzünkért cserébe.

Minden egyes befizetésből egyre több befektetési egységünk lesz, és ahogy változik ezeknek a befektetési egységeknek az értéke, úgy változik a mi megtakarításunk értéke is.

Ezeket úgy a legegyszerűbb elképzelni, mintha értékpapírt kapnánk pénzünkért. Minden egyes befizetéssel egyre több értékpapírunk lesz, és ahogy változik az értékpapír értéke, úgy fog nőni a megtakarításunk összege is.

Nem kell azonban megijedni.

Rengeteg befektetési alap közül választhatunk, ami azt is jelenti, hogy ha kockázatmentes, esetleg garantált befektetést szeretnénk, arra is fogunk találni több lehetőséget, vagy ha kockázatosabb, viszont magasabb hozammal kecsegtető befektetési alapokba fektetnénk pénzünket, arra is van megoldás.

Kockázatviselési hajlandóságunknak megfelelően tehát magunk választhatjuk ki, hogy a biztosító kínálatából konkrétan milyen eszközalapokba fektessük a pénzünket, így mindenki megtalálhatja magának a számára szimpatikus befektetési stratégiát.

Miért jó ez nekünk?

Emiatt a rugalmas választási lehetőségnek köszönhetően ez a típus egy szélesebb körnek ajánlható, ugyanis a biztonságot kedvelők, a merész befektetők, és a kettő között található (egyébként legszélesebb) réteg is megtalálhatja ezzel a számítását.

Ráadásul ezzel a megtakarítási konstrukcióval jóval magasabb hozamokat lehet elérni, mint egy hagyományos típusú nyugdíjbiztosítással.

Mivel a nyugdíjbiztosításoknak ez a típusa a legtöbb esetben messze előnyösebb a hagyományos típushoz képest és mivel a legtöbben ezt a típusú nyugdíjbiztosítást keresik és indítják, ezért a továbbiakban elsősorban ezt a biztosítási típust fogjuk kifejteni.

Szeretne félretenni nyugdíjára?

Kérjen ingyenes nyugdíj tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Díjmentes tanácsadás

Mekkora összeggel indíthatok nyugdíjbiztosítást?

A nyugdíjbiztosítás jellemzően egy rendszeres befizetésekre épülő konstrukció, amelyet fizethetünk havonta, negyedévente, félévente és évente is, ahogy számunkra ez kényelmesebb.

Jellemzően havi 8.000 – 12.000 Ft-tól indítható, és ugyan léteznek már 5.000-6.000 forinttól indítható változatok is, azonban itt jóval kisebb a kínálat és nem mindig lehet megtalálni az optimális nyugdíjbiztosítást.

Célszerű egy olyan megtakarítási összeget meghatároznunk, amit biztosan és komolyabb megterhelés nélkül félre tudunk tenni hosszú távon is, hogy ne érezzünk komolyabb megszorítást a családi költségvetésben, ne kelljen más dolgokon érezhetően spórolnunk a megtakarítás miatt.

Fontos a rendszeresség, hiszen így hozhatjuk ki a legtöbbet hosszú távú megtakarításainkból.

A díjfizetés mértéke idővel növelhető, sőt 2-3 év után akár csökkenthető is, illetve lehetőség van az egyösszegű, nagyobb befizetésekre is, például bónusz, örökség, vagy egyéb plusz bevételek esetén.

Általánosan elmondható, hogy minél korábban kezdjük az előtakarékosságot, annál jelentősebb összeggel egészíthetjük ki nyugdíjunkat, még akkor is, ha havonta csak keveset teszünk félre.

  • Mit jelent az éves értékkövetés? Kérjek-e ilyet?
  • Lehet–e egyszerre több nyugdíjbiztosításom?

Nyugdíjbiztosítások költségei

Nézzük meg pontosan mi fog történni pénzünkkel, ha úgy döntünk, hogy egy nyugdíjbiztosításban kezdünk el nyugdíjunkra félretenni.

Hogyan is néz ki ez az egész a gyakorlatban?

A nyugdíjbiztosítás költségei

Kezdjük is először a rossz hírrel, a költségekkel. Sokakban él még az a félig-meddig igazság és félig-meddig tévhit, hogy a nyugdíjbiztosításnak nagyon magas a költsége.

Ez a kijelentés ma már nem feltétlenül igaz.

A nyugdíjbiztosítások a nagy átlagot nézve valóban nem igazán jók, viszont már rengeteg fejlődést mutatnak az utóbbi időkben.

Nagyjából azt mondhatjuk, hogy egy nyugdíjbiztosítás költsége az alsó-közepestől egészen a nagyon magasig terjedhet. És sajnos a legtöbb módozat még nem az alsó-közepes kategóriában van, hanem a magas/nagyon magasban.

Éppen ezért nagyon körültekintőnek kell lennünk, hogy melyik nyugdíjbiztosítást indítjuk el, ugyanis óriási különbségek vannak közöttük!

Erre az MNB hivatalos tájékoztatójában még külön fel is hívja a figyelmet, amivel mi is maximálisan egyetértünk.

A nyugdíjbiztosítások esetében sokféle költséggel találkozhatunk

A TKM és az etikus nyugdíjbiztosítási szabályozás bevezetésének köszönhetően ma már könnyebb összehasonlítani a pénzintézetek különböző ajánlatait.

A költségek vizsgálatát mindig is nehezítette, hogy egy nyugdíjbiztosítás esetén jellemzően igen sokféle, változatos típusú és megnevezésű költséggel találkozhattunk.

Ilyenek például a befektetési és kockázati költségek, adminisztratív és fenntartási költségek, a kapcsolódó élet- és balesetbiztosítások költségei.

Ezek a költségtípusuk általában különböző módokon kerülnek levonásra, így egy laikus számára gyakran igen átláthatatlanok, és sokszor maguk a biztosítok sem ugyanazzal a névvel illették a különböző költségeket, így aztán teljessé vált a káosz.

Sok kritika is érte ezért a nyugdíjbiztosításokat, amelyek hatására egyre kedvezőbb megoldásokkal kezdtek előállni, amelyek szerencsére már inkább az alsó-közép/közepes kategóriába esnek költségüket tekintve.

A költségek átláthatóvá tétele érdekében került bevezetésre az ún. TKM (Teljes Költség Mutató) és az ún. etikus nyugdíjbiztosítási szabályozás, amelyek célja, hogy összehasonlíthatóvá tegye a különböző nyugdíjbiztosításokat.

Ugyan a TKM mutatót is sok jogos (és jogtalan) kritika érte – gyakran természetesen az értékesítők szájából –, mi úgy véljük, ez egy nagyon pozitív fordulat a nyugdíjcélú megtakarítások életében, és ahogy a piac is bebizonyította, arra ösztönözte a biztosítókat, hogy csökkentsenek költségeiken.

  • Mennyire biztonságos egy nyugdíjbiztosítás?

Mit jelent a TKM?

Ez egy százalékos érték, amely a nyugdíjbiztosítás futamidejére vetített összes költséget jelöli egy átlagügyfélre vetítve.

Ha például 20 évre 2% a TKM, az nem (!) azt jelenti, hogy minden évben pontosan ennyi lesz a nyugdíjbiztosításunk költsége, hanem azt, hogy lehet ennél kicsit több (az első időszakban), de ennél kevesebb is a költség, viszont ha futamidőre átlagoljuk, akkor 2%-ot kapunk.

Magyarul: egy 2%-os TKM azt jelenti, hogy ha a megtakarítás átlagosan 9% hozamot termel a futamidő alatt, akkor 7% marad belőle nálunk.

Sajnos a TKM – nek megvannak a maga torzításai, konkrétan:

  • átlagpéldával számol,
  • a futamidő alatti módosításokat nem lehet kalkulálni vele
  • és korántsem biztos, hogy a mi személyre szabott nyugdíjbiztosításunkban is úgy alakulnak a költségek, ahogyan azt a biztosító az átlagos TKM alapján ígéri.

Tehát nem vehető készpénznek a TKM értéke minden esetben és nem is érdemes kizárólag a TKM-re hagyatkozni nyugdíjbiztosítás választásakor.

Ennek ellenére általánosságban elmondható, hogy:

  • minél alacsonyabb a TKM (ajánlottan 1-2% között), annál kisebb a megtakarítás költsége.
  • a TKM egy jó nagyjábóli jelző a költségekre vonatkozóan és a nagyon magas (5-6%-os) TKM-mel rendelkező nyugdíjbiztosításokat jobb inkább elkerülni. Méghozzá jó messzire.

A magas TKM-mel rendelkező nyugdíjbiztosítások jellemzően régebbi konstrukciók és nem feltétlen az etikus nyugdíjbiztosítás szellemében készültek.

Most akkor hogyan döntsek a nyugdíjbiztosási TKM alapján?

Mint láthatjuk csak a TKM alapján nem lehet döntést hozni, sok a finomság és az esetleges torzító tényező.

Annál is inkább, mert ahogyan hozamokat és költségeket, magát a nyugdíjbiztosítást is mindig komplex módon kell vizsgálni.

Önmagában véve természetesen az alacsony/közepes költség ajánlott (1-2%-os TKM) egy nyugdíjbiztosítás esetén, ugyanakkor, ha mindössze 0,5-1%-os TKM eltérés van ehhez képest, a hozamok viszont jelentősen magasabbak egy másik nyugdíjbiztosításnál, akkor érdemes lehet elgondolkodni azon is. Például nem mindegy, hogy 1%-os költség mellett 4%-os hozamot – ekkor 4% – 1% = 3% a hozam, vagy 2%-os költség mellett 7%-os hozamot érhetünk el – ekkor 7% – 2% = 5% a hozam.

Ugyanis ez az aprócska, pár százalékos differencia az évek folyamán jelentős különbséggé duzzadhat, és nagyon sok plusz pénzt (vagy éppen annak hiányát) jelentheti.

Illetve az sem mindegy, milyen szolgáltatásokat kapunk nyugdíjbiztosításunk mellé, milyen pénzintézet áll mögötte, stb.

Ezért is különösen fontos, hogy megfelelő nyugdíjtanácsadóval konzultáljunk, mielőtt szerződést kötnénk.

Nyugdíjbiztosítások hozamai

Nem kell hozzá különösebb matematikai zseninek lennünk, hogy megállapítsuk, hogy egy nyugdíj-megtakarítás eredményét a költségek mellett a hozamai fogják meghatározni, ugyanakkora fontossággal.

A hozamok tekintetében pedig igencsak jól szerepelnek a nyugdíjbiztosítások. Jellemzően itt hozzák be azt, amit a költségeknél elveszítenek.

Ennek elsődleges oka, hogy a többi nyugdíj-előtakarékossághoz képest a nyugdíjbiztosítások esetén jelentősen nagyobb választási lehetőségünk van a választható befektetési alapok tekintetében.

Valamint általában elmondható, hogy ezek az alapkezelők jobban is értik a dolgukat, a befektetéseket jól képzett szakemberek végzik, akik maguk is érdekeltek a minél magasabb hozamok elérésében, ami a nyugdíjbiztosításunkra csak pozitív hatással van.

Ugyan van átfedés a választható alapok között, azonban több olyan befektetési alap található, amelyek kizárólag nyugdíjbiztosításon keresztül érhetőek el.

Léteznek hozam-, vagy tőkegarantált alapok, személyesen vagy algoritmus által menedzselt alapok, pénzpiaci, részvény és vegyes alapok, hazai, európai és nemzetközi alapok, szinte bármibe fektethetünk, ha azt látjuk jónak.

Sőt teljes szabadsággal, vegyesen is összeállíthatjuk, milyen alapokban legyen a pénzünk.

Természetesen itt is ésszel kell lennünk, mert vannak igencsak rosszul teljesítő befektetési alapok is. Sőt, olyan nyugdíjbiztosítást is találhatunk, ahol rosszul teljesítenek az alapok ÉS még drága is… Tehát e tekintetben is legyünk körültekintőek.

A nyugdíjbiztosításunktól várható hozamokat – nem meglepő módon – a választott befektetési alapok határozzák meg.

Hagyományos típusú nyugdíjbiztosítás esetén általában 1-4%-os hozammal számolhatunk, ami ugyan nem sok, viszont cserébe egy maximálisan biztonságos megtakarításunk lesz.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás esetén többféle portfólió közül választhatunk, a befektetés nem csak hazai értékpapírokba, hanem külföldi részvény -és vegyes alapokba is történhet.

A modern biztosítások esetén jellemzően 10-15 féle befektetési alap közül választhatunk akár többet is, ezzel tetszés szerint összeállítva egy saját kockázati elvárásainknak megfelelő portfóliót, amely a hagyományos típushoz képest gyakran jóval magasabb hozam elérését teszi lehetővé.

Amennyiben alacsonyabb a kockázattűrő hajlandóságunk (pl.: közel már a nyugdíj), akkor választhatunk hozamgarantált, vagy tőkegarantált befektetési alapokból, vagy akár egy tisztán állampapírokból álló nyugdíjbiztosítást is indíthatunk, amely hozamát az állam garantálja (esetleg egy csipetnyi világ részvénnyel kiegészíthetjük) és így 5-6% körüli éves hozamra számíthatunk.

Amennyiben viszont egy közepes kockázatú portfólióra is nyitottak vagyunk, ahol már erős részvény túlsúly mutatkozik meg, úgy akár 7-9%-os éves hozamra is szert tehetünk.

Pár százalék különbség ugyan nem tűnik soknak, azonban a kamatos kamat elvének köszönhetően, ha ezt 15-20, vagy még több évre vetítjük, több százezres, de akár milliós különbségekre tehetünk szert egy megfelelő nyugdíjbiztosítás kiválasztásával.

Mekkora hozamra számíthatunk?

Az elérhető hozamokat a választott befektetési alapok határozzák meg.

Mivel mi nem szeretjük a csillagos eget ígérni ügyfeleinknek, NyugdíjElőtakarékosság Kalkulátorunkban inkább egy konzervatív 5,5%-os nettó éves hozammal számoltunk, amely bármely típusú nyugdíj-előtakarékosságban reálisan elérhető.

Érdemes megnéznünk a választott nyugdíjbiztosítás alapkezelői által felmutatható teljesítményt és ránéznünk a korábbi évek hozamaira.

Fontos kiemelni, hogy a hozamok tekintetében ugyan érdemes a múltbéli adatokat vizsgálni, ez azonban csak tájékozódási pontként szolgálhat, nem garantálja a jövőbeli hozamokat.

Lehet, hogy nagyon szép hozamokat produkál egy-egy befektetés éveken keresztül, viszont senki nem láthat a jövőbe és egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben is eléri a korábbi hozamokat az adott befektetés.

Ugyanakkor ha egy befektetési alap tartósan jobban teljesít más, hasonló kockázati szintű és összetételű alapokhoz képest, az egy indikátor lehet arra vonatkozóan, hogy talán jobban hozzáértő szakemberek dolgoznak ott.

Jobb, ha vigyázunk, amikor egy nyugdíjtanácsadó jövőbeli hozamokat ígér, vagy a múltbéli hozamoknál nem emeli ki, hogy azok természetesen nem jelenthenek garanciát a jövőre nézve.

A hozamok vizsgálata egy igen összetett kérdés, mert ugyan jelzés értékkel bírhat, azonban csak nagyon óvatosan szabad következtetéseket levonnunk belőle.

Ahogy nem lehet kizárólag a költségek vizsgálata alapján sem döntenünk, ugyanúgy nem szabad kizárólag hozamok alapján sem választanunk. Egy nyugdíjbiztosítás az ennyire leegyszerűsített szempontoknál sokkal összetettebb dolog.

Szeretne többet megtudni a nyugdíjbiztosításokról?

Tapasztalt szakértőink minden kérdésére választ adnak maximum 1 munkanapon belül!

Díjmentes tanácsadás

Állami adókedvezmény a nyugdíjbiztosítás esetén

Nyugdíjbiztosításunkra történő éves befizetésünk 20%-ának megfelelő értékben adó-visszatérítést kapunk állami támogatásként (max. évi 130.000 forintot), mint nyugdíjcélú adókedvezmény.

Ez az összeg közvetlenül az egyéni számlánkon kerül jóváírásra, így növelve a megtakarításainkat és mindig az adott évi SZJA befizetéseink után igényelhetjük vissza a következő év elején.

A maximum 130.000 Ft-os limit eléréséhez éves szinten 650.000 Ft befizetése szükséges, ez havi kb. 54.000 Ft-os megtakarítást jelent.

Amennyiben ennél többet tervez valaki megtakarítani, neki érdemes lehet több különböző típusú nyugdíj-megtakarítást indítania.

Az állami támogatás mértéke ugyanis maximum 280.000 Ft-ra nő abban az esetben, ha valaki egyszerre többféle nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezik.

Nyugdíj-Előtakarékosság Kalkulátorunkkal pedig tisztán látható, hogy az állami támogatásból származó része a befektetésünknek 10-20 éves távlatban nem kevés pénz, akár több millió forintot is jelenthet.

  • KATA-sok és nagycsaládosok hogyan igényelhetik az adó-visszatérítést?

Nyugdíjbiztosítások hozzáférhetősége

Nem számít, mennyi pénzünk gyűlt össze, ha nem tudunk sehogy sem hozzájutni.

Nézzük meg tehát, milyen lehetőségeink vannak elérni pénzünket egy nyugdíjbiztosítás esetén és hogyan szerepel e téren a többi nyugdíj-megtakarításhoz képest.

Mikor és hogyan vehetjük fel egy nyugdíjbiztosításból a pénzünket?

Először is fontos tudnunk, hogy mindhárom nyugdíjcélú előtakarékossági típusnál a nyugdíjcélú adó-visszatérítés feltétele, hogy kizárólag a nyugdíjkorhatár elérése után nyúlhatunk összegyűjtött tőkénkhez.

Éppen ezért senkinek sem javasoljuk, hogy nyugdíjas kora előtt hozzányúljon a nyugdíjcélú megtakarításához, hacsak nem különösen szükséges.

Ezek mind hosszútávú nyugdíj-megtakarítások, ennek tudatában és kifejezetten nyugdíjcélra lettek indítva, hiszen az összes szakértői elemzés azt mutatja, hogy a nyugdíj mértéke jelentősen csökkenni fog, így erről még aktív keresőként szükséges elkezdeni gondoskodni.

Tehát ha csak lehet, ne nyúljunk nyugdíj-megtakarításunkhoz idő előtt, mert egyrészt kedvezőtlen feltételeket fogunk kapni, másrészt nyugdíjasként szinte biztosan nagyon fogjuk bánni.

Természetesen azonban néha mégis adódhat olyan helyzet, amikor az ember kénytelen felhasználni a megtakarításait.

Amennyiben mégis a nyugdíjkorhatár elérésénél korábban próbálnánk ezt megtenni – és igénybe vettük a megtakarításunkra kapható adó-visszatérítést -, akkor azt büntetőkamattal együtt vissza kell fizetni.

Fontos tisztában lennünk azzal is, hogy ha nyugdíjbiztosítást kötünk, akkor a legtöbb esetben az első 2-3 évben egyáltalán nem hozzáférhető a megtakarított összeg.

Továbbá ezen időszak lejárta után is olyan a költségszerkezetük és a költségeket kompenzáló hűségbónuszok szerkezete, hogy ezek miatt továbbra sem éri meg a nyugdíjkorhatár elérése előtt felvenni. Például az első években a befektetéseinkből már levonták a költségek nagy részét előre, de még hűségbónuszokat nem kaptunk.

Jó azonban, ha azt is tudjuk, hogy a hozzáférhetőséggel kapcsolatos megkötések nemcsak biztosítói, hanem állami oldalról is vonatkoznak ránk (ez mindhárom nyugdíj-előtakarékossági típus esetén így van), hiszen kaptunk állami támogatást megtakarításunkra.

Amennyiben tehát a lejárat előtt szeretnénk hozzáférni pénzünkhöz, akkor nyugdíjbiztosítás esetén külön adózni már nem kell a tőkénk utána, de a kapott adó-visszatérítést 20%-al növelten vissza kell fizetnünk.

Az állam ugyanis pontosan ezzel a plusz adó-visszatérítéssel szeretné ösztönözni az embereket a valóban nyugdíjcélú megtakarításra, és arra, hogy lehetőség szerint ne használják fel megtakarításaikat a lejárat előtt.

Ugyan a 20% elsőre soknak hangzik, azonban ha egy kicsit utánaszámolunk, valójában akár még pluszban is kijöhetünk ebből (habár senkinek nem javasoljuk, hogy kizárólag erre alapozva indítson nyugdíjbiztosítás), ugyanis a kapott adó-visszatérítés az évek során nekünk kamatozott, tehát pár év után előfordulhat az eset, hogy valójában többet termelt számunkra hozamként az adó-visszatérítés, mint a kifizetendő +20%-os büntetés.

Idő előtti hozzáférés esetén továbbá a hozamot kamatadó is terhelheti a megtakarítás hosszától függően, az első 6 évben 15%, a 7. évtől 7,5%, a 10. évtől kamatadó-mentesen felvehető a hozam.

Mivel minden nyugdíj-előtakarékosság hosszútávra és nyugdíjcélra szól, ezért bármely nyugdíj-megtakarítási típus esetén megkötésekkel és költségekkel fog sújtani minket mind a pénzintézet, mind az állam, ha idő előtt hozzá akarunk férni megtakarításunkhoz.

Ezt a kompromisszumot kell vállalnunk az éves 20%-os adó-visszatérítésért cserébe.

Ezen a területen viszont a nyugdíjbiztosításnak van két óriási előnye a másik kettő nyugdíj-megtakarítással (ÖNYP, NYESZ) szemben.

Egyrészt a nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan megoldás, ahol a szerződéskötéskor aktuális nyugdíjkorhatár számít és nem a mindenkori nyugdíjkorhatár.

Miért fontos ez?

Mert nagyon valószínű, hogy a következő 10-20 évben felemelik a nyugdíjkorhatárt (ahogy a korábbi évtizedekben már többször is megtörtént), ez viszont a nyugdíjbiztosítást nem fogja érinteni – a mostani előírt nyugdíj életkor elérésekor mi már meg is kapjuk a megtakarításunkat.

Másrészt minden nyugdíjbiztosítás mellé jár egy kiegészítő, ún. eseti számla. Ez lényegében egy speciális megtakarítási számla, ahova bármikor utalhatunk egy-egy nagyobb összeget (pl.: örökség, év végi bónusz, stb. esetén), és ugyanúgy be tudjuk fektetni, mint a normális nyugdíj-megtakarításunkat, amelyre szintén kapunk extra adókedvezményt.

Az eseti számlán elhelyezett pénzről fontos tudni, hogy ezek az összegek a nyugdíj-megtakarításunkhoz hozzáadódnak többlet befizetésekként, és ugyan külön számlán gyűlnek, a rá kapott adó-visszatérítés miatt az eseti pénzek felvételére is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, így csak nyugdíjcélra használhatjuk fel.

Ennek megoldására már léteznek olyan nyugdíjbiztosítások is, ahol egy ún. likvid eseti számlát is kaphatunk díjmentesen vagy különösen kedvező feltételek mellett a nyugdíj-megtakarításunk részeként.

Ezen a számlán szabad felhasználásra gyűjthetünk pénzt, és ugyanúgy választhatunk a több tucat befektetési alap közül, viszont pénzünkhöz egy kb. egy hetes átfutási idővel bármikor hozzá is tudunk férni.

A likvid eseti számla lényegében megoldás arra, hogyan gyűjtsünk nem nyugdíjcélra szánt pénzünket a bankinál magasabb hozamokkal, mégis rugalmasan.

Ez gyakorlatilag egy különálló számlát jelent, amelyre bármikor befizethetünk egyszerre nagyobb összegeket (sőt akár havonta rendszeres befizetéseket is teljesíthetünk, habár ez nem gyakori), amely nem lesz a nyugdíjcélunkhoz kötve, és ehhez gyakorlatilag bármikor hozzáférhetünk egy nagyjából egyhetes átfutási idő mellett.

Természetesen erre azért ne egy második bankszámlaként gondoljunk, hiszen nem arra lett kialakítva és így nem is érné meg annak használni.

Erre úgy gondoljunk, mint egy rövid-középtávon (min. 1-2 év) használható befektetési számlára, amelynek a hozama a választott befektetési alaptól függ, és mivel likvid, könnyen hozzáférhető.

Minimális javasolt futamidő

A nyugdíjbiztosításokról fontos tudni, hogy hosszú távú megtakarításnak tervezték, költségszerkezetük és egész működési modelljük is így lett kialakítva.

Tehát ne kössük pár évre semmiképp!

Ugyan léteznek 5 éves nyugdíjbiztosítások, azonban ezeknek jellemzően túl magas a költségük a futamidőhöz viszonyítva, ezért mindenképp legalább 10-15 évben gondolkodjunk, ha nyugdíjbiztosítást tervezünk elindítani.

Emiatt a minimum 10 éves futamidő miatt, ha a nyugdíjkorhatárig már kevesebb, mint 10 évünk maradt hátra, akkor a nyugdíjbiztosításban összegyűlt pénz kizárólag járadékként lesz felvehető.

Mennyi pénzt tud összegyűjteni nyugdíjára?

Nyugdíjbiztosítási szerződés módosítási és elérési lehetőségei

Kezdjük a legfontosabb tudnivalóval, amit sajnos gyakran nem hangsúlyoznak ki eléggé, pedig mindenkinek érdeke volna tudni róla.

Az első 2-3 évben csak növelni lehet a befizetendő összeget, ezen kulcsidőszak után viszont már lényegében bármilyen élethelyzethez tud alkalmazkodni egy nyugdíjbiztosítás.

Emiatt mindig gondoljuk meg, mennyit tudunk havonta félretenni biztosan! Ha kétségünk van, akkor inkább indítsuk egy alacsonyabb összeggel. Később úgyis tudunk emelni rajta.

Az első 2-3 év kulcsidőszaka után viszont már lényegében bármilyen élethelyzethez tud alkalmazkodni egy nyugdíjbiztosítás.

  • Van lehetőség a havidíj csökkentésére a minimum díjig, ami általában 8-10.000Ft környékén szokott lenni (ha ennél magasabb összeg volt a korábban meghatározott)
  • Tudjuk átmenetileg szüneteltetni, ha alkalmilag éppen megszorultunk volna,
  • Tudjuk díjmentesíteni, ha hosszabb ideig nem tudnánk fizetni,
  • És végül vissza tudjuk vásárolni, ha hirtelen szükségünk volna a pénzre.

Ugyan ezek egyike sem ideális szituáció, így nem is javasolt, a visszavásárlás különösen előnytelen, hiszen ekkor nemcsak a kapott adó-visszatérítést kell kamatostul visszafizetnünk az államnak, hanem a biztosító is jelentős költségeket fog levonni megtakarításunkból.

Tehát tényleg csak végszükség esetén tegyük ezt és inkább most gondoljuk át alaposan mennyit tudunk biztonsággal hosszú távon félretenni.

Természetesen ettől még előfordulhatnak szituációk és élethelyzetek, amikor muszáj vagy érdemes változtatni a havi összegen, ekkor viszont ajánlott élni is a lehetőséggel.

Ha azt látjuk, hogy egy bizonyos időszakban semmiképp nem tudjuk fizetni a nyugdíjbiztosításunkat, akkor érdemes lehet szüneteltetni a szerződésünket.

Ez lényegében annyit jelent, hogy egy-két évre átmenetileg felfüggesztjük a további díjak befizetését. Ekkor szerződésünk ugyanúgy él továbbra is, a bent lévő pénzünk tovább kamatozik, azonban új befizetések egy ideig nem érkeznek rá.

Amennyiben átmeneti munkanélküliséggel, megszorítással szembesülne a családi költségvetés, akkor ez lehet a legjobb megoldás.

Ezzel nyilván érdemes még ritkábban élni, mint a megtakarítási havidíj csökkentésével, azonban szükség esetén nagy megnyugvást jelenthet bárki számára, hogy tudja szüneteltetni anélkül, hogy elveszne az összegyűlt pénze vagy fel kéne bontania idő előtt a megtakarítását.

A nyugdíjbiztosításnak két további előnye a többi megtakarítással szemben, amelyek abból fakadnak elsősorban, mert jogilag életbiztosításról van szó. Egyik sem kellemes téma, de fontos beszélni róla.

Egyrészt megjelölhető halál esetére egy vagy több kedvezményezett, aki számára ez jelentősen megkönnyíti majd az esetleges öröklési folyamatot és így zökkenőmentesen meg is kapja a megtakarításunkban összegyűlt pénzt.

Másrészt, ha velünk történne valami és a 40%-os rokkantsági határt elérjük, akkor ez szintén biztosítási eseménynek fog minősülni és megkapjuk az összes addig összegyűlt pénzünket, amelyre vélhetően égető szükségünk is lesz egy ilyen helyzetben.

Ezek mellett pedig mindkét esetre és még további egészségi kockázati eseményekre is tudunk extra védelmet vásárolni ezekben a megtakarításokban, így olcsón juthatunk élet- és balesetbiztosításhoz is, ha erről esetleg még nem gondoskodtunk volna.

  • Hány éves korig indíthatok nyugdíjbiztosítást?
  • Mi lesz a nyugdíjbiztosításommal, ha történik velem valami?
  • Mi történik a nyugdíjbiztosításommal, ha megemelik a nyugdíj korhatárt?

Megéri nyugdíjbiztosítást kötni?

Végre elérkeztünk a „milliódolláros kérdéshez”, amelyre bizonyára már Ön is nagyon kíváncsi.

A türelmes olvasóinknak gratulálunk a kitartásukért, reméljük tudtunk újat mondani írásunkban.

A fenti kérdések sokaságából láthatjuk, hogy a nyugdíjbiztosítás egy igen komplex nyugdíj-előtakarékosság, sokféle problémára és élethelyzetre kínál megoldást és számos szempontot kell mérlegelni döntés előtt.

Nagyon nagy a választék, rengeteg biztosító kínálja termékeit a piacon, és nem egyszerű a döntés, mert vannak nagyon jó, de vannak nagyon rossz megoldások is.

Valamint mint láthattuk nem lehet csak a hozamok vagy a költségek alapján dönteni, vagy azért mert a szomszédunk egy adott nyugdíjbiztosításra esküszik. Sőt, vannak olyan esetek is, amikor egyáltalán nem a nyugdíjbiztosítás az ideális választás valakinek, hanem a NYESZ vagy az ÖNYP.

Mindenkinek különböző igényei vannak a nyugdíj-megtakarítását illetően és éppen ezért jó, hogy ilyen nagy a választék a nyugdíjbiztosítások terén, hiszen így mindenki megtalálhatja az optimális megoldást.

De térjünk is a lényegre.

Kinek éri meg nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítás sokaknak jó választás lehet, ugyanakkor a döntés előtt számos szempontot szükséges mérlegelni.

Ha röviden kéne válaszolni a fenti kérdésre, akkor azt mondanánk, hogy igen, határozottan megéri, de csak ésszel.

Az utóbbi években rengeteg kritika érte a nyugdíjbiztosításokat és részben joggal is, mert az első generációs termékek nagyon magas költséggel rendelkeztek és még ma is a többségük bizony igencsak magas költséggel bír.

Azonban azóta számos változás történt a pozitív irányba és mára léteznek igenis jó, sőt kiváló nyugdíjbiztosítások, amelyek minden szempontot figyelembe véve sokkal jobban megfelelnek egy nyugdíj-előtakarékossági célnak, mint a többi nyugdíj-megtakarítás.

A KATA-sok számára pedig nem is kérdés, hogy a nyugdíjbiztosítás a legjobb választás, ugyanis a többi megoldással ellentétben itt megoldható, hogy ők is részesüljenek az adójóváírás által kapott évi extra 20%-os támogatásból.

Ahogy fentebb írtuk óriási a kínálat és hatalmas a különbség az egyes megoldások között. Vannak nagyon jó, de vannak nagyon rossz megoldások is.

Egy nyugdíj-előtakarékosság választásánál hosszú távra, akár 20-30 évre kötelezzük el magunkat, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezt milyen feltételekkel tesszük meg.

És ugyan önállóan is neki lehet kezdeni átnézni a nyugdíjbiztosítási megoldásokat, azonban ez azért nem javasolt, mert ez az a befektetés, amikor egy jó döntéssel milliókat nyerhetünk, egy rosszal pedig milliókat veszíthetünk.

Ezért javasolt mindenképp, hogy üljön le egy független szakértővel egy díjmentes nyugdíjtanácsadásra, aki független javaslatokat tud tenni, felméri a piacon elérhető megoldásokat és az Ön érdekeit védve segít majd a helyes döntés meghozatalában.

  • Nyugdíjbiztosítást indítsak vagy ÖNYP-t, vagy NYESZ-t?
  • Melyik a legjobb nyugdíjbiztosítás?

Kérjen személyre szabott tanácsot tőlünk, üljünk le egy-két órára beszélgetni (akár személyesen, akár telefonon) és pár napon belül már meg is találjuk Önnek az Ön egyéni helyzetére és igényeire legjobb nyugdíj-megtakarítást!

Szolgáltatásunkról garantáljuk, hogy teljesen és mindvégig ingyenes marad!

Szeretne félretenni nyugdíjára?

Kérjen ingyenes nyugdíj tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Díjmentes tanácsadás